A boltban a leggyakoribb elakadás nem az, hogy kevés a játék, hanem hogy túl sok. Ilyenkor egy rövid, következetes kérdéslistával tereljük a beszélgetést, hogy 5–10 perc alatt értelmes jelöltekig jussunk. Ez a módszer akkor is működik, ha a vevő csak annyit mond: „valami jót keresek”.
A lényeg, hogy először tisztázzuk a célt: kinek és milyen alkalomra kell a játék. Más szempont vezet családi estére, más egy baráti partira, és megint más utazáshoz vagy kétszemélyes időtöltéshez. Ha a célt kihagyjuk, könnyű túl bonyolult vagy túl könnyű játékot ajánlani.
Első lépésként rákérdezünk a játékosszámra és a korosztályra, mert ez azonnal kizár sok dobozt. A „4 fő, vegyes kor” például mást jelent, mint a „2 felnőtt, este 30–45 perc”. A dobozon lévő jelölések irányt adnak, de a valós asztali élményt mi pontosítjuk.
Második lépés a játékidő és a tanulási idő beállítása. A vevők gyakran a hosszú játékidőtől félnek, miközben valójában a szabálytanulást szeretnék rövidre fogni. Ilyenkor olyan címeket keresünk, amelyek gyorsan indulnak, de több forduló után is tartanak meglepetéseket.
Harmadik lépésben a műfajt és az élményt tisztázzuk pár egyszerű választással: inkább együttműködés vagy versengés, inkább gondolkodós vagy pörgős. Ha valaki rákérdez az eurogame és az ameritrash különbségére, mi azt mondjuk: előbbi többnyire tervezés és erőforrás-menedzsment, utóbbi erősebb téma és látványos fordulatok. Nem címkézni akarunk, hanem a várható érzést eltalálni.
Negyedik lépés a konfliktusszint és a frusztrációtűrés felmérése. Van, aki szereti, ha egymásra lehet „rámozdulni”, más inkább kerüli a direkt támadást vagy a kiesést. Ezzel megelőzzük, hogy a játékest közepén derüljön ki: valakinek ez nem szórakozás.
Ötödik lépésként rákérdezünk, mi volt az utolsó 2–3 játékélmény, ami tetszett vagy nem tetszett. Nem csak címeket kérünk, hanem okokat: túl sok volt a várakozás, túl kevés volt a döntés, vagy nem volt elég nevetés. Ezekből gyorsan kiderül, hogy családi társasjáték ajánlók, partijátékok baráti estére, vagy inkább kártyajátékok a polcról lesznek a jó irány.
Hatodik lépés a szűkítés három konkrét jelöltre, és mindegyikhez egy mondatos „miért ezt” magyarázat. Itt szoktunk mini szabálymagyarázatot adni: mi a kör szerkezete, mi a fő döntés, és mi adja az izgalmat. A cél, hogy a vevő el tudja képzelni az első 10 percet az asztalnál.
Hetedik lépés az alkalomhoz illő praktikumok ellenőrzése: asztalméret, tárolás, utaztathatóság, nyelvfüggetlenség. Utazáshoz például előny a kis doboz és a gyors setup, míg otthonra beleférhet egy nagyobb dobozos rendszer. Ha valaki rendszeresen két fővel játszik, külön nézzük, mennyire skálázódik jól a játék ketten.
Nyolcadik lépésben beszélünk a bővíthetőségről és a kiegészítőkről, de csak akkor, ha valóban releváns. A társasjáték kiegészítők útmutatója nálunk arról szól, mikor ad értéket egy kiegészítő: több változat, jobb kiegyensúlyozás, vagy csak hosszabb játékidő. Kezdőknek inkább azt javasoljuk, hogy előbb az alapjáték kerüljön asztalra többször.
Végül rögzítjük a választási szempontokat, hogy legközelebb gyorsabb legyen a döntés. Ha valaki új társasjátékok bemutatója iránt érdeklődik, ugyanebből a kérdéslistából indulunk ki, csak a friss megjelenések közül válogatunk. Így a boltban nem egy egyszeri ajánlás születik, hanem egy ismételhető folyamat, ami minden játékesthez jól skálázódik.